A Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium névfelvétele

  2000. december 15-e aranybetűs ünnepnap a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnázium életében: keresztelőt ünnepelt. Intézményünk ekkor vette fel Kodály Zoltán, a XX. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője és legjelentősebb zenepedagógusának nevét, részt vállalva ezzel a világhírű népdalgyűjtő szellemiségének továbbéltetéséből. Névadónk olyan személyiség, aki összetartja és erősíti e régió magyar ajkú lakosságát, hiszen erős szálak kötik e vidékhez. Galántán töltötte gyermekkorának azt a hét legszebb esztendejét, amikor a lélek kibontakozik és kitörölhetetlen nyomot hagy az emberben. Mindvégig az első iskoláját, a galántait tartotta legkedvesebb iskolájának, és népdalgyűjtő körútjai során Mátyusföld szépségét Párizs szépsége elé helyezte. A táj népe kinccsel árasztotta el, hisz az itt gyűjtött népdalok több zeneművében is felbukkannak, s Galánta nevét a Galántai táncokon keresztül ismerhette meg a világ.

  Ünnepségsorozatunk két helyszínen zajlott: az iskola épületében és a városi művelődési központban. Délután 14.30 - kor megkondult az iskola harangja, amely csendre intette az előcsarnokban gyülekezőket. Renczés Anikó előadásában elhangzott bevezető vers (Mátyás Ferenc: Egy kecskeméti gyermekkórusra) a dalolás balzsamos hatását s a lélek hangjának zenében simulását emelte ki. Az iskola énekkarának előadása igazolni látszott Kodály szavait , s Bombicz Katalin vezényletében a Gergelyjárás hallatán a derű szárnyra is kelt.

  Iskolánk e jeles ünnepélyét több meghívott vendég tisztelte meg. Ebből az alkalomból körünkben köszönthettük Kodály Zoltán özvegyét, Péczely Saroltát és édesanyját, Szigeti Lászlót, az SZK Oktatásügyi Minisztériumának államtitkárát, Ágh Andrást, Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosát, Pallya Gábort, a nagyszombati kerületi hivatal elöljárójának helyettesét, Peter Levákot, a nagyszombati kerületi hivatal oktatási osztályának vezetőjét, Bauer Győző akadémikust, Dr. Szécsi Gábort, Kecskemét polgármesterét, Erdei Pétert, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatóját, Pomogáts Bélát, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság elnökét, Berényi Józsefet, a kormányhivatal főosztályának vezetőjét, Szentpéteri Nagy Richárdot, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet munkatársát, Pomothy László és Szeles István mérnököket, a galántai és vágsellyei járási hivatalok elöljáróit, Záreczky Jánost, Galánta polgármesterét, a kecskeméti- , pécsi- és a székesfehérvári Kodály- gimnáziumok küldöttségeit, Peter Černýt, a szlovák gimnázium igazgatóját, Mézes Rudolfot, az SZMSZOT elnökét, a régiók polgármestereit, a környék közép és általános iskoláinak igazgatóit, a járás és város intézményeinek vezetőit, iskolánk volt és jelenlegi tanárait, diákjait, támogatóinkat és iskolabarátainkat.

  A vendégek bemutatása után az iskola igazgatója, Pék László üdvözölte a vendégeket, s beszédében e jeles alkalmat méltatva Kodály szavait idézte: "... Eljöttem Galántára, tovatűnt gyermekkorom színhelyére, hogy részt vegyek egy szerénynek igérkező, de kedves falusi dalos ünnepélyen. És íme - mutat körbe Kodály az ezernyi gyermekre - úgy jártam, mint a bibliai Bálám, aki elindult, hogy megkeresse elveszett szamarát, és - egy országot talált helyette. Én is egy országot, egy egész birodalmat találtam itt Galántán. Ez a tenger éneklő fiú és leány: a mi szebb és igazabb jövőnk... " Ezt követően Szigeti László oktatásügyi államtitkár lépett a mikrofonhoz: "Nem azért választott nevet az iskola, mert ez divat. A mai globalizálódó világban annyi a hamis ideál, de egy helyes névfelvétel megmutathatja az utat a valódi értékekhez, amelyek tiszta forrásból erednek." Az államtitkár méltató szavai után Pallya Gábor szólt a nagyszombati kerületi hivatal nevében.

  Nemcsak Kodály neve olvasható az iskola nevében, hanem a mellszobra is látható az iskola folyosóján. Az ajándékba kapott szobrot - Petri Lajos művét - az iskola igazgatója Péczely Saroltával közösen leplezte le a ünnepségen. Kodály Zoltánné kiemelte, milyen megkülönböztető szeretettel vélekedett férje galántai iskolájáról. A Kodály- mellszobor talpazatánál koszorút helyeztek el a gimnázium tanulói, a tanárok és a diákság nevében, a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola küldöttsége, a kecskeméti Kodály Intézet igazgatója és a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet képviselője. A szoboravatási ceremónia után Mészáros Márta, az iskola diáklányának tolmácsolásában zoboralji népdalok csendültek fel, majd az intézményünk zenei hagyományait továbbvivő Nevesincs népi zenekar (vezetője Szlízs Róbert mérnök) adta elő műsorát. Ezek után három tárlat megnyitásához hangzott el rövid bevezető beszéd. Erdei Péter, a kecskeméti Kodály Intézet igazgatója megnyitotta a Kodály Zoltán munkásságát bemutató tárlatot. A tárlat értékes anyagát az intézet az iskolának ajándékozta. Szentpéteri Nagy Richárd, a Magyar koronázási jelképek és Valacsay Pál, az iskola igazgatóhelyettese, az iskolánkat bemutató kiállításhoz mondott felvezető ünnepi beszédet. A délutáni iskolai ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult. A vendégek megtekintették a földszinten és az első emeleten látható kiállításokat, majd az iskola ebédlőjében, állófogadáson kötetlen légkörben eszmecserét folytattak.

  Az ünnepségsorozat este a VMK-ban folytatódott. Az ünnepélynek ebben a részében meghívott vendégeink mondtak rövid beszédet a közönségnek. Ismét felszólalt az iskola igazgatója, Szigeti László államtitkár, aki ezúttal hivatalosan bemutatta és átadta az iskola új nevét igazoló dokumentumot Pék Lászlónak. Üdvözlő beszédet mondott Kodályné Péczely Sarolta, valamint Csáky Pál, az SZK miniszterelnök- helyettese.

  Az est hivatalos bevezetőjét követően iskolánk tanulói kultúrműsorral tisztelegtek a nagy zenepedagógus emléke előtt. Először Illyés Gyula: Bevezető egy Kodály-hangversenyhez c. versét Vanya Barbara adta elő. A gimnázium énekkara Kodály kórusművein keresztül korunk lelkét szólaltatta meg mélyről fakadó harmóniában, s egybe állította általa mindazokat, akik "érzik a Lét s a Rend szabad összhagját valahol". Az énekkart ismét a Nevesincs zenekar előadása és Pék Orsolya népdalcsokra követte. Kaprinay László Bartók zongoráművet adott elő. A zenei betéteket prózai összeállítás váltotta fel. Az iskola irodalmi színpada ezúttal magyar költők versei és Kodály visszaemlékezésein keresztül a Mester szellemét idézte és jelenítette meg arról a helyről, amely élete végéig kitörölhetetlen nyomot hagyott lelkében és melynek népe dallamok százát nyújtotta neki. Iskolánk kultúrműsora a Kacaj néptánccsoport fellépésével zárult.

  Az est második felében kecskeméti ifjú vendégeink előadásában Kodály Székelyfonóját láthatta a közönség. A nagy sikerű előadást másnap délelőtt gimnáziumunk diákserege is élvezhette.

<<...vissza a tartalomhoz...>>